Anyád hogy van?

Diplomakiállítás dr. Geréb Ágnes életéről

A mesterdiplomát kiegészítő szakdolgozat

MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM
SZAKDOLGOZAT
A személyes és a társadalomkritikai attitűd viszonya
.
Témavezető
Szirtes János

Konzulens
Tillmann József

Külső konzulens
dr. Geréb Ágnes

Készítette
Erdély Jakab
Budapest
2018


Tartalom

Kulcsszavak
Absztrakt
Bevezetés
Életút a börtönig és utána - társadalmi beilleszkedések
Rendszerváltás
Történelem és miazma - Járkálj csak, halálra ítélt
Holokauszt - hologenotípus
Közbevetés: holokauszt túlélőktők és tettesek leszármazottai
Epigenetikai kutatások, transzgenerációs hatások
Boléro
Kékből sárgává
Ősi nyelv
Az Egy Nyelv
Zárószó
Mestermunkám
Lábjegyzetek
Mellékletek
Irodalomjegyzék
Képgaléria

Kulcsszavak

Geréb Ágnes, Ravel, Bolero, attitűd, Virág Teréz, holokauszt, társadalom, szociológia, otthonszülés

Absztrakt

Kutatásomat a személyes és társadalomkritikai attítűd viszonyáról végzem. Miként, mennyire és hogyan lehet személyes élményeket társadalmi problémaként kivetíteni? Hogyan lehet hozzányúlni egy társadalmi problematikához, amellyel erős, személyes viszonyunk van? Lehet-e éles határt húzni a kettő közt? Szakdolgozatomban konkrét művészeket és műveket, közéleti személyiségek életét is elemzem. Aktuális témát vázol a dr. Geréb Ágnesről folytatott kutatásom. Kitérek arra is, hogy egy történelmi esemény, mint például a holokauszt milyen hatást gyakorol egy következő, vagy még eggyel későbbi generációra - akár áldozati, akár elkövetői oldalról, amely a maga személyes módján ezt kommunikálja is a társadalom felé - akár tudatos, akár tudattalan formában. Érdekel, hogy ezt a hatást miként dolgozzák fel, hogyan és milyen médiumon keresztül kerül be a köztudatba, majd ez milyen hatást gyakorol arra a jövőben. Dolgozatom elkészítéséhez a művészet, orvoslás és szociológia szakirodalmait is használtam. Hipotézisem, hogy találok egy olyan művészi kifejezésmódot, amit meg tudok feleltetni a kutatni kívánt történetek feldolgozásának eszközeként közérthető és releváns módon.

Mivel kutatásaim célja nem egy konkrét kérdés megválaszolása volt, hanem bizonyos viszonyok és kapcsolatok vizsgálata, konklúzióként kiemelem a családi hátterek, történelmi események egyvelegének fontosságát és meghatározó, befolyásoló erejét az egyénre, de leginkább a karrierként választott önkifejezés egyéni útjára.

Az attitűd kifejezés bizonyos jelenségekhez való viszonyulást, magatartást jelent, ami akár perszonális akár csoportos formában is létezhet.

Bevezetés

Pszichológiai szempontból olyanok vagyunk, mint egy jegyzetfüzet. Az első oldalra tollal, jól láthatóan felírunk valamit, majd kitépjük a lapot és magunkkal visszük. A következő lap tisztának látszik, csak közelebbről nézve látható, hogy még belevésődve ott van minden, amit az előző lapra írtunk. S ha elég erősen nyomtuk rá a tollat (ha elég mély volt az érzelem), akkor még a következő lapokon is nyomot hagy az üzenet.1

Személyes érintettségem inspirált, hogy a témával foglalkozzam. Családom több tagja is erős társadalmi vagy kulturális, szubkulturális változást idézett elő környezetében vagy annál szélesebb körben. Ilyesmi jelenségek közt élni több irányba is elvezethet. Egy tipikus kifejezés, amely erre utal és általában negatív töltettel bír: „az apja árnyékában él”, vagy egy másik, akár semleges: „nem esik messze az alma a fájától”. Szerencsére az értékek, amelyeket a családi hátterem képvisel és amelyek mentén ma lavírozok, jellemzően inkább a második, annak is a pozitív formáját váltja ki belőlem, mindezzel erős támaszt nyújtva a mindennapokban. Úgy döntöttem hát, hasonló élethelyzetek után kutatok, megpróbálom megérteni a művész (legyen az bárki is), a művészet (legyen az bármi is) és a társadalom interakcióit, hatásait egymásra és a befogadó félre. Több aspektusból vizsgálom kérdéseimet az alkotó, a csatorna, a befogadó és a társadalom faktorialitását szem előtt tartva.

A föntiek alapján és az alkotás fogalmát tágabban értelmezvén édesanyám, dr. Geréb Ágnes munkásságának elemzésével, kutatásával kezdem a sort. Bár a kapcsolat túl közeli ahhoz, hogy teljesen objektíven tudjam szemlélni a helyzetet, a célom mégis ez. A dolgozat végén taglalt diplomamunkám leírását olvasva kiderül, miért tartom ezt fontos szempontnak.

Életút a börtönig és utána - társadalmi beilleszkedések

dr. Geréb Ágnes bába, szülész-nőgyógyász, pszichológus már klinikai pályafutása alatt is számos elemmel gazdagította az orvostudomány emberi oldalról való megközelíthetőségét, többek közt az apás szülés bevezetésével. Azonban 2010-ben az akkori, budapesti születésházban zajló szülés közbeni komplikáció miatt kihívták a mentőket. A mentőkkel érkező rendőrök már nem hazavitték a bábát, hanem a Gyorskocsi utcai fogházba. A háborítatlan szülésért való addigi, főleg személyes küzdelem ezen a ponton hatalmasat változott. A hír futótűzként terjedt, Geréb Ágnest lecsukták. Társadalmi megbotránkozások, ellentáborok, támogatók. Könnyen lekövethető és némiképp sablonizálható is, hogy a sajtó egyes szegmensei miként reagáltak a történtekre. Nem hagyható ki a teljes képből a nemzetközi visszhang sem. A családba kívülről érkező impulzusok legfőképpen pozitív szándékúak voltak, a környező társadalmi réteg összefogást és támogatást mutatott nem csak az otthonszülők körében. Vizsgálódásomat személyes interjú keretében folytattam, hogy aztán ez alapján dolgozhassak tovább. Kérdéseim arra irányultak, hogy a bába miként látja saját magát, hogyan látja az általa bejárt út hatásait a társadalomra nézve és fordítva. A beszélgetésből kiderül többek közt az, hogy G. Á. hozzáállása nem koncentrál tudatosan a társadalmi ranglétrán való fölfelé törekvésre.

„Fogalmam sincs és soha nem is érdekelt, hogy a társadalom miként tekint rám. Amikor mondják, hogy milyen sokan szeretnek engem, mindig az van bennem: igen, de nem engem szeretnek, hanem saját magukat. A saját szülésüket. Engem nem is ismernek. Egyáltalán fogalmuk sincs rólam. Azt ismerik, amiben ők meg tudtak valósulni a segítségemmel, és ez jó. Azt szeretik, és ez jó érzés nekem is.” 2

Kutatásom szociológiai irányt vett. Egy, a James H. Flowler, amerikai szociológus, hálózatkutató és Nicholas A. Christakis, görög-amerikai szociológus, orvos3 páros által 2008-ban végzett tanulmány az emberi kapcsolatokra, a kapcsolatok szövevényes textíliájára fókuszál, különböző jelenségekkel, például boldogsággal (sárga színnel jelölt) és boldogtalansággal (kék színnel jelölt), dohányzással, elhízottsággal ötvözve. A kutatás szerint az emberi magatartás nem csak önmagunkra, de ugyanúgy ismerőseinkre (családot beleértve), az ismerőseink ismerőseire és azok ismerőseire is kihat. A rendszer megfelelő részletességgel vizsgálva bizonyos gócpontokat, csoportokat alkot4. Ebből szépen kirajzolódik: a boldog emberekre sokkal inkább jellemző, hogy szintén boldog emberek veszik körül őket és fordítva. Egy kis kitérő a minden mindennel összefügg irányába: a Multi Level Marketing (MLM) cégek tudatosan építenek arra, hogy munkatársaik kifelé lehető legsikeresebbnek és legboldogabbnak mutassák magukat. Erre pont azért van szükségük, mert egyrészt kívánatossá szeretnék tenni a rendszerben való részvételt külső szemlélők számára, másrészt azért, mert azt szeretnék, hogy fennmaradjon a munkatársak számára a cégen belüli legpozitívabb atmoszféra látszata. Ismerjük a mondást: amit sokszor ismétlünk, egy idő után elhisszük azt.

A dolgozatban később szó esik a holokausztról is, így ide kapcsolok egy, a történelmet meghatározó személy, Adolf Hitler egy gondolatát, amit Hermann Rauschningnek5 mondott 1943-ban.
„(...) a zsidóim a legjobb túszok, amikkel rendelkezem. Az antiszemitista propaganda minden országban egy nélkülözhetetlen fegyver. (...) Igazából a kegyetlenség extázisa semmit sem ér, ennél sokkal hatékonyabb módja van a terrornak. A mentalitás és az érzékenység szisztematikus átformálása tömegeknél. Ez egyfajta propaganda, sokkal könnyebb a mi korszakunkban, mert már létezik rádió.”
Visszatérve a szociológiai kutatásra: felmerült bennem a kérdés, hogyan is kapcsolódhatnak a szubkultúrák, érdeklődési körök a vázolt hálózathoz? Hogyan kapcsolódhat ide a művészet?

Rendszerváltás

Egy műalkotást vagy egyáltalán művészetet befogadó közeg - akár egy kiállítási helyzetben, akár egyéb úton-módon - elemezni kezd, állást foglal. Egyetért, elutasít, esetleg elsiklik a mű fölött. Bárhogyan is, a művész egy hordozót, médiumot, üzenetet tár föl saját magából vagy interpretációiból a külvilág felé, ezzel érzékeltetve véleményét az általa választott megközelítésről. Kérdéseim kiterjedtek történelmi események hatásaira is. Egy művészettel foglalkozó ember életében, munkásságában nem csak a történelemkönyvekben olvasható események, hanem a személyes érintettség, megtapasztalás is legalább akkora inspirációs forrásként működhet, mint az előbbi. Kutatásaim során tehát nem csak a rendszerváltás, a holokauszt és a politika került előtérbe, hanem a családi háttér, betegségek, élet és halál is. Mi lehet az, ami az alkotót állásfoglalásra, kifejezésre, önkifejezésre készteti?
„Igazából nem hoztam létre semmit, abban a közegben mások hozták létre. Nem véletlen, ‘89-90-ben volt az első otthonszülés kísérése. Amikor a rendszerváltás volt, akkor kísértem először otthoni szülést. Pont akkor érett meg erre a helyzet. Az, hogy én milyen hatással voltam a társadalomra, azt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy ha én nem lettem volna ott, lett volna valaki más. Bizonyára ugyanez történt volna. Más országokban is hasonló történt. Az, hogy az én nevemhez kötődik, hát, az így alakult. De törvényszerű volt, hogy ez legyen. Egy országnak a szabadsága lemérhető a szülés szabadságán.”
Mondja Geréb Ágnes. Kétségtelen, hogy egy nagyobb társadalmi réteget érintő téma nagyobb támogatói vagy ellenséges tábort toboroz maga köré. A cél nem az otthonszülés, hanem a háborítatlan szülés, a háborítatlanság, az egyén törekvése az ő számára természetes módon való emberi működés felé. Ha úgy tetszik, az egyén szabadsága a szülésben (is). Az 1989-es, magyarországi rendszerváltás az egypárt politikából a demokratikus köztársaság felé billent, ami eszméjében és ereje teljében egyértelműsítette a szabadságérzetet, a szabadabb, közös döntés lehetőségét. Ez a korábbi politikai berendezkedéshez képest hatalmas változással bírt. A szabadságérzet azonnal átitatta a különböző művészeti és egyéb területeket is, többek közt elhozta a háborítatlan szülés és az otthonszülés megjelenését, az orvoslásban való szabadabb, természetközelibb gondolkodás lehetőségét. Művészeti irányzatok, zenei stílusok, szólásszabadság terjedt a levegőben. Egyáltalán nem mellékes információ, hogy az internet Magyarországon csak a rendszerváltás után jelenhetett meg. 1991-ben jegyezték be az első magyar domain nevet: www.sztaki.hu6, 2010 szeptemberében pedig már 4.756.913 darabra rúgott a .hu végződéssel bejegyzett domain nevek száma7.

Történelem és miazma - Járkálj csak, halálra ítélt

Ma már számos lehetőség kínálkozik családfák kutatására. Ha az információ, amely az egyén hovatartozásáról, származásáról, családi gyökereiről szól, valaki számára hiányos vagy el van titkolva, teljesen más identitással fog rendelkezni, mintha azok eleve az egyén természetes környezete részét képezték volna. Nem csak a konkrét „más” jelenléte, hanem a titok, mint jelenség miatt is. Azonban ha az ilyesféle alapinformációk valós eredetére fény derül, életminőségbeli és identitásbeli változás történhet az egyén életében. Például fény derülhet vallási hovatartozásra, a társadalmi ranglétrán való elhelyezkedésre és akár egészségügyi háttérre is. A miazma tan a homeopátiás tudomány egy irányzata. Arról szól, hogy az elszenvedett betegségek, még ha gyógyulással is járnak, tartósan megváltoztatják immunrendszerünk állapotát. Bizonyos betegségek hatása generációkon keresztül érződik, ilyen például a tuberkulózis, a szifilisz vagy a rák. dr. Hollós József, magyar belgyógyász így nyilatkozik könyvében: „Ha a szülők valamelyikének tbc-je volt, előfordulhat, hogy egy vagy két gyermekük manifeszt tbc-s lesz, de a többieknek nem lesz akut tbc-jük, hanem úgy, mint majd az unokák, a herediter tbc másfajta tüneteit fogják produkálni: például struma vagy reumatizmus. A látens vagy larvált tbc nagyon szerteágazó tünettárát egységes képpé tudtam összefoglalni, amikről eddig nem tudták, hogy tbc-s eredetűek.”8 A krónikus betegségek után tehát az utódok immunrendszerének érzékenysége, fogékonysága is változik. A homeopátiás tanítás egy ide köthető példája a HIV fertőzéssel és az AIDS-szel kapcsolatos. Kimutatható ugyanis, hogy azok a személyek, akik a HIV vírusfertőzés után nem lesznek AIDS-es betegek, kórtörténetileg visszavezethetők egy bizonyos himlőjárvány túlélőire. Ezek a túlélők tehát olyan információt adtak tovább utódaiknak, amely csökkenti vagy megszűnteti az AIDS-re való fogékonyságot. A generációkon való immunrendszeri érzékenység vagy védettség mintázatait nevezi a homeopátiás tanítás miazma tannak.9 Ebből következik, hogy nem csak az elszenvedett fizikai betegségek, hanem a traumák is megváltoztathatják az immunrendszer fogékonyságát, védettségét (nem ismeretlen kifejezés a „pszichoszomatikus betegség” fogalma sem). Geréb Ágnes a következő gondolatokat kötötte a témához:

„A szüleim a holokauszt miatti félelmek, féltések miatt rengeteg dolgot nem adtak át nekünk a testvéremmel. Nem volt szabad beszélni a vallásunkról, nem volt jóleső érzés ünnepelni az ünnepeinket. Füllentettünk, hogy karácsonyra kaptuk az ajándékokat… (...) Továbbvittük és továbbadtuk azt, amit ez a trauma eredményezett. Az érdeklődési körömbe mélyen beletartozik a miazma tan. Hátha kiderül, mi ez a hetedíziglen öröklődés...”

2010-ben, a börtönből való szabadulás után a bába anyukája, aki holokauszt túlélő, könnyekkel küszködve a következőt mondta a lányáról: „félek, hogy elhurcolják, munkatáborba zárják...”

Holokauszt - hologenotípus

Holokauszt. Egy olyan történelmi esemény, ami még több, mint 70 év után is hatással van az újabb és újabb generációkra, világszerte. Az egész társadalmat vagy annak nagyobb szegmensét érintő kérdések kardinálisak lehetnek egy művész életében. Ugyanis minél nagyobb a társadalmi érintettség, annál nagyobb a súrlódási felület is. A holokauszt rengeteg titkolózásra adott okot, bizonytalanság és bizalmatlanság keringett a levegőben, ami azóta sem tűnt el nyomtalanul. Az X és az Y generáció mindennek a legközvetlenebb elszenvedői. Forgács Péter, médiaművész a következőképp emlékszik vissza:
„Olyan családba születtem, ahol a szüleim minden fontos dolgot más nyelven beszéltek meg. Soha nem tanítottak meg rá, gondosan ügyeltek arra, hogy kapcsolatba se kerüljünk az ő "titkos" nyelvükkel. Anyám családja már 1920-ban kimenekült az antiszemita forrongások elől Magyarországról. A szüleim körül mindenhol titkok voltak, mindenhol. A viharos érzelmi életük, a konfliktusaik, minden. Emiatt nagyon sok mindent nem értettem a világból, lassan tanultam meg, hogy valójában mi a helyzet. Ez azonban kiélezett arra, hogy megpróbáljam az érzelmeket megérteni. A lélektan is ezért vonzott.”10

Virág Teréz egy 1994-es tudományos tanulmánya, amely „A holocaust-szindróma megjelenése a pszichoterápiás gyakorlatban” címen található meg a szakirodalomban, erősen alátámasztja a miazmatikus aspektus létjogosultságát.

„A népirtás legszörnyűbb következménye, hogy felnőtt egy generáció, mely elpusztult vagy meghurcolt szülőktől származik. Eseteimben jól követhető, hogy milyen megnehezített helyzetbe kerül az a túlélő, akitől elszakították, majd meggyilkolták apját, anyját, gyermekeit, élettársát. Az újonnan alapított házasságban született gyermek mögött állandóan ott lebeg az elvesztett család árnyképe, a szülői szerep betöltésekor pedig az elvesztett szülő hiánya miatt nincs követhető viselkedési modell. Az ötven év túlélési tapasztalataiból szeretném felvillantani a gyógyulás, a remény lehetőségét. Jól tudjuk, hogy a holocaust során vagy a gulág táboraiban átélt traumák nem minden esetben okoznak neurózist. Olyan kiemelkedő személyiségek, mint Viktor Frankl, Szolzsenyicin vagy éppen Mérei Ferenc képesek voltak traumatikus élményeiket egy magas szintű cselekvésbe, intellektuális vagy művészi tevékenységbe átvinni. Éppen traumás élményükből nyert energiájuk felhasználásával váltak a kor kiemelkedő alkotóivá.”11

Nem titok, hogy Virág Teréz tanulmányát olvasva számos ponton magamra ismertem. 1992-es születésű vagyok, nagymamám kérésünkre sokat mesélt a háború alatti emlékeiről. De nem kisgyermek koromban. Ide köthető tünetek pedig már akkor is jelentkeztek rajtam. Mi lehet tehát ez a bizonyos hetedíziglen öröklődés? Nem kétséges, hogy a traumák és a betegségek a fönt említettek alapján valóban lélektani áttétet okoznak, okozhatnak. Azonban ha ez így van, ha mindez igaz a borzalmakra, betegségekre, traumákra, miért ne lehetne igaz a pozitívumokra vagy ősi tulajdonságokra is? Tehát ami itt voltaképpen elénk tárul: az ismétlődés és a visszatérő jelenségek változatai, felerősödése és ezek mintázatai. Bizonyos buddhista nézetek szerint a lélekvándorlás pont ezen alapszik. Mint emberi elméknek, ráhatásunk lehet arra, hogy az örökítendő információ minőségét megváltoztassuk. A körforgásba visszakerülő molekulák vagy szellemi minőségek a miazma tan logikájához hasonlóan külső hatásokra változnak, így mikor azok újra használatba kerülnek, minőségük meg fogja határozni azt az egységet, amelynek azok a részévé válnak12. Testünkben egy bármiféle molekula maximum 7 évig van jelen. Ez azt jelenti, hogy minden 7. évben biztosan minden molekula, ami a testünket építi, kicserélődik. Vagyis visszakerül a körforgásba, hogy a következő pillanatban valaki vagy valami máshoz kapcsolódjon újabb 7 évre. Az ősrobbanástól kezdve a III. Világháborún át ki tudja, meddig. Utalva a Flowler és Christakis-féle hálózatra és hozzátéve a miazmatikus gondolkodást és az azáltal előkerülő lehetőségeket, vajon hogy nézhet ki egy generációkon áthaladó trauma láncreakciója, mi lehet, ami egy ilyet megszakít vagy „kékből” (boldogtalanság) „sárgává” (boldogság) változtat egy résztvevőt? Valószínű, hogy gyökeres változást a mostani, már élő generációk saját magukban nem tudnak előidézni, habár a jól megválasztott önkifejezési módszerek (ahogyan Virág Teréz is említi) erőteljesen képesek árnyalni a traumatizált állapotot. Azonban ezzel a hatás mértéke mindenképpen enyhül a következő generációk esetében.

Közbevetés: holokauszt túlélők és tettesek leszármazottai 13

A következő szakasz egy beszélgetésből kiragadott részleteket tartalmaz, amely a holokauszt elkövetőinek és áldozatainak leszármazottai közt zajlott 1993-ban, Izraelben.14 A teljes szöveget elolvasva valami megmozdult bennem. Talán a remény. Remény, hogy nem vagyunk egyedül. Remény, hogy tényleg létezik egy másik oldal, aki szintén ugyanezt érzi. Az idézetek nem csak az előbbi és az ezután következő szövegek közt építenek hidat.

A szereplők:15

Charles: egy túlélő gyermeke Dan Bar-On: Izraeli szociálpszichológus, a találkozó megszervezője és vezetője Roswitha: apja egy ukrajnai SS megsemmisítő tábor parancsnoka volt Renate: apja egész Észak-Oroszország SS főnöke volt Martin: Hitler helyettesének, Martin Bormann-nak a fia, aki a náci hatalom csúcsán tevékenykedett

CHARLES: Szeretnék feltenni egy kérdést a túlélők gyermekeinek. Nagyobb szerepe volt-e a titkoknak családjukban, mint más Amerikában vagy Izraelben élő zsidó családokban?
DAN BAR-ON: Azt hiszem, a csend és a titok közötti különbség nagyon fontos. A titok lehet egy család titka. A csendnek az a jellegzetessége, hogy valamiről általánosságban nem beszélünk, a szomszéd sem beszél róla, a másik szomszéd sem beszél róla. És akkor ez a csend konspirációjává válik.

CHARLES: A túlélők gyermekeinek családjában, a szülőknek általában nagyon erős a késztetésük arra, hogy megvédjék gyermekeiket, akár az ésszerűség határain is túl. Mindennap eljönnek értünk az iskolába, nehogy bajunk essék a buszon vagy bárhol. És ennek az oka életük irracionális tapasztalataiból fakad.
ROSWITHA: Húsz éves voltam, amikor apámat letartóztatták. Azt hiszem, ha nem tartóztatták volna le, én sohasem tudtam volna meg mit tett. Biztos vagyok afelől, hogy a családom örökre megtartotta volna a titkot. Aztán eltűnődtem azon, hogy vajon miért nem mondtam el én soha a lányomnak, hogy mit tett az apám. Csak apám halála után tudta meg, amikor együtt nyaralt apjával. Ő mondta el neki, hogy mit csinált a nagyapja és hogy börtönben volt... És akkor a lányom elkezdett faggatni, hogy miért nem mondtam el korábban és én azt válaszoltam, hogy meg akartam védeni őt a családunk szörnyű múltjától. Ezt mondta anyám is, amikor azt kérdeztem tőle: miért nem mondtad el soha a gyerekeidnek, nekünk, hogy mit csinált apánk ? És anyám azt válaszolta: „Nem akartam, hogy belekeveredjetek az atrocitásokba, meg akartalak védeni benneteket az egésztől.” És ugyanakkor - lehet, hogy ezt nem értik - de apámért is tettem... Azt akartam, hogy a lányom szeresse a nagyapját...
RENATE: Németországban - úgy tűnik - még nem igazán szembesültek a múlttal. Rengeteg könyv jelent meg, riportok, visszaemlékezések hangzanak el a rádióban és a televízióban, de ezek csupán adatokat közölnek, amelyekből az embereknek már elegük van. Azt mondják „ezt már hallottuk, mi már mindent tudunk, minek ismételgetik folyton.” És valóban nem figyelnek oda. Más megoldást kell találni. Lehet, hogy az amit most csinálunk ez az út, egy új út. Nem adatokat cserélünk, hanem szemtől szembe ülünk egymással különböző tapasztalatokkal. A valóságban beszélünk félelmeinkről és reményeinkről, mert ez a találkozó is mutatja, hogy a múlt még nincs feldolgozva.
MARTIN: Ez még csak a következő generáció. A gyerekek csinálhatnak majd valamit. Az elkövetők és az áldozatok nem. De ha a gyerekek megbékélnek és közeledni tudnak egymáshoz, akkor mi is megbékélhetünk.

Epigenetikai kutatások, transzgenerációs hatások

„A változás Te magad légy!” Mondta Gandhi. Szimbolikus, hogy abban az évben, 1933-ban, amikor Gandhi börtönbe került, akkor jutott Hitler hatalomra.

Varga Katalin16 „A transzgenerációs hatások az epigenetikai kutatások tükrében”17 című tudományos szemléjében leírja a transzgenerációs trauma (TGT) fogalmát. Ez elsősorban a holokauszt túlélők gyermekein kimutatható, a szüleik vagy családtagjaik által ott átélt traumák hatását foglalja magában. Az utódok annak ellenére is traumatizálttá válnak, hogy ők valójában nem voltak közvetlen áldozatok. Depresszió, alacsony önértékelés, szorongás, öngyilkossági gondolatok, agresszió, kulturális identitás sérülése, stb. Bár egy ember testében minden sejtben ugyanazok a gének vannak kódolva, más-más sejtekben más-más kifejezéseik aktívak vagy halkak. Ezzel a jelenséggel az epigenetika foglalkozik. A környezeti hatások (például anyai hatás, táplálék, mozgás, gyógyszerek, mérgek, lelki hatások, fény, stb.) összesége, amelyek a DNS nukleotid sorrendjét nem változtatják, viszont egyéb kovalens, a génműködésre ható változásokat idéznek elő. Az epigenetikai hatások nyomán megvalósuló változások egy része a sejtről utódsejtjeire átadódó módosulásokat is jelenthet.18 (Ezek a definíciók majdnem szóról szóra egyeznek a forrásban található szövegrészletekkel.) A fönti jelenségek számtalan példáját láthatjuk magunk körül nap mint nap. Két példával szeretném ezt szemléltetni.

Az első Czirják Eszteré19, aki a TGT-kat törvényeknek felelteti meg. A történet így szól:

„Egy férj verte a feleségét a családban és sosem történt meg ennek a feldolgozása, a férj sosem vállalta a felelősséget a tetteiért. A nőben a fájdalom és a düh akkora volt, amelyet nem tudott feldolgozni, így kialakult a családi törvény: „A férfiak veszélyesek, igazi, erős férfit nem választunk!”. Ezután nők akár generációk hosszú során keresztül viselhetik a nadrágot a házasságaikban, választhatnak gyenge férfit maguk mellé és szenvedhetnek attól, hogy nem érzik magukat igazán nőnek.”20

Egy történelembe visszatekintő és a holokauszthoz is kapcsolható történet pedig egy internetes hírportál adatbázisából származik:

„1944 szeptemberében a holland vasutasok sztrájkot szerveztek, hogy ezzel is akadályozzák a nácik csapatmozgásait és segítség a szövetségesek előretörését, országuk mihamarabbi felszabadítását. Hiába, a szövetségesek előretörése így is elakadt, a nácik pedig bosszúból nem szállítottak több ételt Hollandiába a polgári lakosságnak. Az így kialakult éhínségben az ország májusi felszabadításáig legalább húszezren vesztették életüket. A nagy téli éhínségnek ennél messzebb ható következményei is lettek. Az éhínség idején születettekről már korábban megfigyelték, hogy kortársaiknál súlyosabb egészségügyi problémákkal küzdenek. Hízékonyabbak voltak azoknál, akik az éhínség előtt vagy után születtek, magasabb volt a koleszterin- és triglicerid-szintjük is. Az átlagnál jobban fenyegette őket az elhízás, a cukorbetegség és a skizofrénia, idős korukban pedig halandóbbak is lettek, 68 éves koruk felett tíz százalékkal magasabb volt a halandóságuk a hasonló korúaknál.” 21

Boléro

A tudományban és a művészetben a múlt, a jelen, a jövő, az ismétlés, és a dinamika egyedülálló módon mutatkozik meg. Emlékszem, mikor általános iskolában a Boléro-t hallgattuk és csak én tudtam megszámolni, hányszor szólal meg a ritmus az egész mű alatt… Egy paripa, két paripa vágtat, tíz paripa, száz paripa üget a hegyeken. Egy paripa, két paripa vágtat…

Ravel 1928-ban bemutatott Bolero című művének struktúrája kiválóan szemlélteti mind mikro, mind makró perspektívából a hullámok erősödését, a történtek egymásra hatását. Mint pillangó effektus, ez a szerzemény az idő bármely pillanatában elindítva értelmet nyer. Az ismétlődő pergődob motívumtól kezdve az alkotás végighallgatásán át az idők végezetéig.22 Számos alkotás, mű épül rá, többek közt a The Famous Erotic Boleros of Manara and Ravel23, Claude Lelouch - Les uns et les autres (Egyesek és mások) című filmjének bevezetőjében látható balett előadás és a Escalera a Lenin - The Orchestra24. Mindez a folyamatos építkezést, időben való előrehaladást, strukturálódást mutat. A zenemű struktúrájának monotonitására kitérve szeretném megjegyezni a repetíció fontosságát és erejét. A manipuláció napjainkban erőteljesen negatív töltettel bíró fogalom, ami természetesen nem megalapozatlan. Amit sokszor hall az ember, egy idő után magától értetődővé válik. Ravel Boléroja ezt egyre erőteljesebb dinamikájával és egyre növekvő hangerejével különösen jól mutatja. De fontos szem előtt tartanunk a pozitív irányba billentő lehetőségeket is. A média és szociális média által elénk tárulkozó információáradat és propaganda mellett a megváltozott tudatállapot koncentrált, spirituális aspektusát is elősegíti. Dr. Geréb György pszichológus, főiskolai tanár. Orvosi egyetemet nem végzett, de gyógyítási eredményei miatt Magyarországon díszdoktori fokozatot kapott. Munkássága során többek között gyermekeket gyógyított ki pszichoszomatikus betegségeikből.

„Csodálkoztam rajta, hogy kutatási területe, amely a monotóniára és a fáradtságlélektanra fókuszált, hogyan fér össze a gyógyítással. Meg azt se értettem, hogy mi van benne érdekes, nagyon unalmasnak gondoltam a monotóniával való foglalkozást” - mondja Geréb Ágnes. -„Aztán egyszer, bőven apukám halála után rájöttem… A fáradtság és a monotónia megváltozott tudatállapothoz vezet. Ez érdekelhette őt annyira...”

Dr. Geréb György egy matematika-ének szakos tanítványát baleset érte, aki ezáltal elveszítette a tájékozódó képességét, mert elfelejtett számolni, nem tudta megjegyezni, hányadik utcán is kellene befordulnia. Azonban az ének-zenei tudása megmaradt, így nagyapámnak az az ötlete támadt, hogy a kottát és a szolmizációs rendszert használva sikerülhet visszahozni a matematikai tudást. 1-3-5, dó-mi-szó. 3 mínusz 1: „ré” hang válik a „mi” hangból. A beteg meggyógyult: újra emlékezett a számokra, visszanyerte tájékozódási képességét is. A zene, a matematika és a geometria világában található monotonitás, repetíció, logikai rendszerek mérhetetlenül fontos szerepet játszanak az életünkben.25

A tudomány, a véletlenek, a vallások, a pszichológia és az evolúció mind egyre kuszább fonatot alkotnak körülöttünk. Ahogyan haladunk az időben előre, egyre nehezebb egymás nélkül elképzelni ezeket. Amint megjelenik valami új ami támogatólag hat a többire, ezt kihasználva és az egyszerűség törvényére törekedve átalakul a világ. A következő fejezet arról szól, mik lehetnek azok a tudattalan, azonban megfelelő akaraterővel tudatosan irányítható/befolyásolható jelenségek az életünkben, amik körülveszik az alkotást, az esszencia megtalálását és mindezek szabadon engedését.

„Minden szerelem esszenciája a gyermek. Nem számít, hogy megszületett vagy egyáltalán megfogant-e. A szerelem algebráján a gyermek két lény mágikus egységének szimbóluma.”26

Kékből sárgává

A művészet segít az alkotó számára földolgozni, saját útjára engedni a történteket, legyen az akár egy könyv, egy beszélgetés, Hellinger-féle családállítás, multimédia installáció, gyerekrajz, festmény vagy bármi más. Ha ez bekövetkezik, az “alkotó színe” valóban a “kék felől (boldogtalanság) a sárga (boldogság) felé változik”. Ebből az energiából remélhetőleg a művész környezetében lévők is tudnak meríteni. Erre azonban csak akkor van esély, ha a kapcsolati hálózatuk valamilyen formában kapcsolódik egymással. A történelemből ismert fogalommal élve minél távolabb esik valaki az akciórádiusz középpontjától, annál kevesebb sárga festék jut el hozzá, tehát minél távolabbi az ismeretség, annál kisebb a központi energia hatása a perifériára. Amennyiben egy, a témában kevésbé vagy egyáltalán nem érintett, de érzékeny személy valamilyen módon találkozik a probléma forrásával, a kék szín azonban újra megjelenhet a palettán. Érdekes, hogy egy alkotás létrejötténél az induktív és deduktív folyamatok miként fordulhatnak át egymásba, valamint, hogy a befogadó élettapasztalatai e kettő közül melyik irányba mozdítják a következtetéseket. Gondoljunk bele: egy, akár globális történelmi esemény apró elkövetői vagyunk mi, emberek. Az esemény nagyságát mi, kis mozaikok tesszük ki. Ennek az eseménynek közvetlen és közvetett hatásai lehetnek, amit akarva-akaratlanul továbbadunk gyermekeinknek, így a folyamat elkezdődik újra. Mint a vízbe érkező kavics gyűrűző környezete újra, újra és újra. Megszületik a művész, aki művein keresztül átgondolja, megéli, újraértelmezi traumáit. Ezzel fönntartja az emléket, erősíti az üzenetet.

„Nem nagyon érdekel a világ. Az egész képzőművészetet egy szubkulturális jelenségnek tartom.” - mondja személyes interjúnk alkalmával Forgács Péter. A művészet egy érdekes paradoxon. Ahhoz, hogy az ember igazit alkothasson, szükséges önmagát megtalálnia, de legalábbis egy aktuális probléma forrását, amit megoldhat a saját módján. Ezért tartom Geréb Ágnes munkásságát is művészetnek. Tehát társadalmi szempontból eltávolodni, önmagunk felé fordulni magányra utal. Csöndre, amiben a probléma megoldására számító igény gazdára talál. Onnantól kezdve megszűnik a magány, már legalább két fél van jelen - az alkotó és az igény. Amint a probléma megoldódik, az igény megszűnik. Lehetünk ismét egyedül, de a megoldás már kint lebeg az éterben, befogadásra alkalmas formában. És mint egy mágnes vonzza be a befogadókat, így kialakítva táborokat és ellen táborokat, támogatókat és ellenérzéseket, vízen gyűrűző halmazokat a gyűrűk metszeteiből kialakulva.

Ősi nyelv

Mi az a kommunikációs forma, az ősi nyelv, amely természetünknél fogva adott, amely még nem torzult el manipulatív asszociációk által? Ezt mindenképp a születés és a halál körül érdemes keresnünk. Kimondhatjuk, hogy a szülés a legtermészetesebb, legtermészetközelibb folyamatok egyike. A vajúdás vége felé, nem sokkal a kisbaba megszületése előtt a nők légzése megváltozik. Hiperventilálnak, így tartva fenn a belső fájdalomcsillapító, az endorfin hormon termelését és a szülés közbeni megváltozott tudatállapotot. Ez a tudatállapot az, ami segít a nőknek abban a nem kis munkában, amit egyszerűen így fogalmazhatunk: részt venni a teremtésben. Az Élet nyelve, amelyet egyedül a Teremtő beszél, a születés és a halál közelében kerül a legközelebb a „halandókhoz”. Létezik egy többezer éves zsidó szokás, miszerint szülés közben a szülő nőhöz női látogatók érkeznek. Ismerősök és idegenek egyaránt. A látogatók a szülő nő fülébe suttognak olyan üzeneteket, amiket szeretnének átadni az Örökkévalónak.

A szülés hangjai a legősibb nyelv szavai. Magyarázatként álljon itt két történet, amelyek Geréb Ágnestől származnak.

„Pár barátommal készítettünk egy filmet Megváltozott tudatállapotok a szülésben címmel. Ebben a filmben van egy jelenet, amiben a szülő nő a szülés előtt körülbelül öt perccel belső hangokat adva énekel annak jellegzetes, mélyről jövő ritmusán és hangszínén. A filmet levetítették egy zártkörű, női csoportban. A résztvevők közül valaki minden előzmény nélkül kiborult, rázkódott a sírástól. Mikor megnyugodott, elmagyarázta, mi volt az oka heves reakciójának. A filmben hallott szülés-éneket meghallva először felháborodott: hogy lehet az, hogy valaki kihallgatta őt és rögzítette a hangját, mikor fia elvesztésekor őt siratva énekelt? Aztán rájött, hogy valójában amit hall, az nem az ő hangja. Csak ugyanolyan. A dallam föltépte régi sebeit. A siratóénekek és a szülésközeli hangok nagyon hasonlítanak egymásra. Ugyanúgy, mint a bölcsődalok, altatódalok és a kiszámolósok is. És létezik egy olyan nyelv, amit minden bába, aki mélyen megmerítkezik a szüléskísérésben, megért. Ez a szülés nyelve - mondta a történet elmesélése után Geréb Ágnes. - A Bábel tornya analógiájára: aki nem akarja, hogy a bábák értsék egymást (azaz, hogy a bábaság létezzen), megpróbálják a nyelveket összekeverni...
Nem mellékes szál a szexualitás, a szexuális szimbólumok és a szerelem nyelve.27 A torony fallikus alakja, a közös nyelv beszéde és a szexualitás egysége. Elérni a csúcsra annyit jelent, közelebb kerülni a Világot átható, összetartó egységhez28, a közös nyelv megtalálásához. Annyit jelent, „megmászni” Bábel tornyát.29

Mondják, a gyerek mindent megért. De meddig? Mikor jön el az a pont, amikor a legenda szerinti angyali csöndre intés, melyet fölső ajkunk és az orrunk közti ív előrevetít? A második történet az ősi nyelv továbbéléséről, a környezetünkben való jelenlétéről szól.

Az Egy Nyelv

„Amikor 1990-ben kint voltunk Amerikában, minden nap meg kellett keresni a napi betevőt. Volt, hogy gyerekekre vigyáztam. Egyikük, akire vigyáztam, egy másfél-két év körüli amerikai gyerek volt. Beszélni még nem tudott, de már mindent értett és egy-két szót mondogatott is, persze angolul. Mikor először egyedül maradtam vele, nagyon nyűgös, félős lett, nem akart semmit megérteni abból, amit tört angolságommal igyekeztem mondani neki. Egyszer csak elkezdtem magyarul beszélni hozzá. Abban a pillanatban olyan lett, mint akit kicseréltek. Megnyugodott, kedves és mosolygós lett, és attól kezdve nagyon jó időt töltöttünk együtt. Mindent megértett, amit mondtam neki - magyarul. Azóta gondolkodom: hol lehet az a bizonyos pont, amikor a gyerek már nem képes minden nyelvet megérteni…?”

Ravel Bolerojára utalva érdekességként hozzáteszem, hogy a zenemű két fő motívuma a szerző gyermekkori emlékeiből merít. A dallam az anyja által énekelt bölcsődalok, a ritmus pedig az apja által használt futószalagok melletti gépek monotonitásának összedolgozása.30

Zárószó

Dolgozatomban meglehetősen sok területet érintettem. A hipotézisre keresett válaszom azt mutatja: a keresett művészi kifejezésmód igényli a sokféleséget. A mai világban igen elterjedt multimediális kiállítások formáját gondolom a legalkalmasabbnak erre a célra. Fontosnak tartom az audiovizuális élményalkotás által nyújtott adottságokat kihasználni. Világosan kirajzolódott számomra, hogy azonos élettapasztalattal és/vagy érzékenységgel rendelkező személyek közti kommunikációs csatornák sokkal könnyedebben átjárhatók, mintha egy „laikus” kezdene foglalkozni az adott témával. Mindez ismét alátámasztja a Flowler-Christakis-féle kutatást. Evidencia, mégis fontosnak tartom kiemelni, hogy ezek a csatornák nem csupán két személy közt jöhetnek létre (vagy az önmagunkkal való kapcsolatban/több, mint 2 ember közt), hanem például egy művészi kifejezésmód és egy művész közt is. Ha az én kapcsolatom szoros, vagyis a csatorna könnyen átjárható például a fotográfia tudománya és saját magam közt, ezt könnyedén a kutatott témám felé fordíthatom és használhatom, mint eszközt. Ugyanez igaz a zenekészítésre is, a filmgyártásra is stb.

Azonban mivel a kérdés egy közérthető, releváns kifejezésmódot kutat, fontos szem előtt tartani a befogadói oldalt is. A befogadói oldal és a kiállítás közt is egy csatorna, egy kapcsolat épül ki. Lehetőség nyílik információk áramoltatására, feldolgozására. Ha ebben a helyzetben megszólal egy bizonyos “közös nyelv”, a folyamat már magától zajlik.

Mestermunkám,

amely Geréb Ágnes életéről szól.

„Tehát minden ilyesmi valahova lent, egy gyökér felé mutat, ami soha nem változik. Ezért fontos ismerni a gyökereket.”31

Mestermunkám édesanyám, Geréb Ágnes munkásságáról szól. Családi előzményekről és körülményekről, társadalmi oda- és visszahatásokról. A multimediális installáció (továbbiakban kiállítás) több részből áll, több szegmensét megmutatja a Geréb Ágnes által képviselt értékek eredetének, folyásának és kimenetelének. A generációkon át való öröklődés így mutatja meg magát. Ritmus. Monotónia. Ismétlődés. Generációk.

Az installáció legfőképpen a 2010-2018-as időszakra fókuszál. Fontos, hogy a munka kevéssé legyen személyes hangvételű. Inkább kérdéseket vessen föl, konkrét szituációkat reprezentáljon mind eszmei, mind fizikai mivoltukban. A befogadót végigkísérik a Geréb Ágnessel készített interjú audio részletei, ezzel kiegészítve a vizuális és fizikai élményt. Konkrét elemek közé tartozik a munkát keretbe foglaló kérdőív, amely tulajdonképpen egy kegyelmi kérvényt szimbolizál és a nézőt a bíráló helyzetébe helyezi. Fontosnak tartom azt is, hogy a befogadói fél kicsit belelásson a család magánéletébe és hátterébe. A kiállítás fontos szempontja, hogy objektív rálátást adjon a befogadó fél számára, de ezzel párhuzamosan árnyaltan érzékeltesse mind az alany, mind a család személyes viszonyát ezzel a történelmi időszakkal kapcsolatban.

Mi magunk is eszmék eredményei és fölerősítői vagyunk.

Lábjegyzetek

1 Forrás: Transzgenerációs hatások: érzések, melyeket felmenőinktől örököltünk - Göcző Nóra, 2017 https://www.bien.hu/egeszseg-es-eletmod/lelki-harmonia/transzgeneracios-hatasok-erzesek-melyeket-felmenoinktol-orokoltunk/126833?page=2

2 Személyes beszélgetés dr. Geréb Ágnessel. A beszélgetés kérdései 1. számú mellkékletben láthatók

3 Forrás: Nicholas A. Christakis szócikk - https://en.wikipedia.org/wiki/Nicholas_A._Christakis, James H. Flowler szócikk - https://en.wikipedia.org/wiki/James_H._Fowler

4 Kép a mellékletekben: 1. Kép

5 Forrás: Hermann Rauschning - Hitler Speaks - EYRE & SPOTTISWOODE, 1939 - Hermann Rauschnin Német konzervatív forradalmár volt, aki csatlakozott a náci mozgalomhoz. 1934-ben lemondott a náci párt tagságáról és 1936-ban emigrált Németországból. 

6 Forrás: Interned System Consortium - http://www.isc.org/index.pl?/ops/ds/ (2008. január 4.)

7 Forrás: Domain Tools - http://www.domaintools.com/internet-statistics (2010. szeptember 4.)

8 dr. Hollós József - A látens és larvált tbc tünettana és kezelése - 1911 Dr. Horváth Katalin - MIAZMÁK a klasszikus homeopátiában - Remedium, 2017

9 Forrás: személyes beszélgetés Timár Kriszta homeopata orvossal

10 Személyes beszélgetés Forgács Péter médiaművésszel. Az interjú kérdéseit a második számú melléklet tartalmazza.

11 A holocaust-szindróma megjelenése a pszichoterápiás gyakorlatban - Tudományos kutatás és dokumentáció - Virág Teréz, 1994, 1-2: 129-138

12 Kiragadott gondolatok egy zen gyakorlóval való beszélgetésből

13 A forrást igen értékesnek gondolom, és nagyon fontosnak tartom, hogy az olvasó ezen is átrágja magát. A Harmadik Birodalom Gyermekei - http://www.c3.hu/scripta/thalassa/95/12/15harmbi.htm

14 A teljes szövegre a 13. lábjegyzet hivatkozik

15 Forrás a 13. lábjegyzetben

16 Magyar pszichológus, hipnoterapeuta, habilitált egyeteni docencs, tanszékvezető az ELTE Affektív Pszichológiai Tanszéken, az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola törzstagja, az MTA doktora

17 Magyar Pszichológiai Szemle, 2011, 66. 3. 507–532.

18 Falus András - Epigenetika, a biológiai működés szoftvere - tudományos esszé - http://eduvital.net/files/biol-hatteranyag/Falus_Epigenetika.pdf

19 Író, egyéni és csoportos családállító, valamint Theta-floating coach

20 Transzgenerációs traumák - https://czirjakeszter.hu/blog/transzgeneracios-traumak

21 Génjeikben hordozzák a nagy 1944-es holland éhínség nyomait az akkor születettek - https://444.hu/2018/02/04/genjeikben-hordozzak-a-nagy-1944-es-holland-ehinseg-nyomait-az-akkor-szuletettek

22 Forrás: Boléro szócikk - https://en.wikipedia.org/wiki/Bol%C3%A9ro

23 The Famous Erotic Boleros of Manara and Ravel - https://youtu.be/GGJalab33uc

24 https://www.youtube.com/watch?v=g1Vc2ZfVhf0

25 2., 3. és 4. számú kép

26 Milan Kundera - Immortality - 1988, Grove Press - Eredeti szöveg: „Yes, the essence of every love is a child, and it makes no difference at all whether it has ever actually been conceived or born. In the algebra of love a child is the symbol of the magical sum of two beings.”

27 A Bábel tornya - 5. kép

28 Mellékszál: Furcsa és egyben ijesztő a social média nyelvezete, amely tulajdonképpen Bábel tornyát próbálja digitalizálni…

29 Forrás: Ószövetség - Mózes l. könyve - 11. rész - 1-9

30 Ravel and ‘The Raven’: The Realisation of an Inherited Aesthetic in Boléro The Cambridge Quarterly, Volume 40, Issue 3, 1 September 2011, Pages 243–265

31 Idézet Geréb Ágnestől

Mellékletek

1. számú melléklet - interjú kérdések dr. Geréb Ágnestől

- Kik vagy mik voltak rád hatással az idáig vezető utadon, egészen a kezdetektől?
- A holokausztot milyen módon tudnád ide kötni, ha egyáltalán tudnád?
- Van-e benned egy Geréb Ágnes kép?
- Hogy érzed, a munkásságod milyen társadalmi hatásokkal bírt ezidáig?
- Milyen attitűd változásokat észleltél, észlelsz? Bármilyen szempontból, akár nemzetközileg is.
- Hogy érzed, a társadalmi reakciók milyen hatással voltak Rád?
- Hogy érzed, a társadalmi reakciók hatásai milyen hatással voltak/vannak a közvetlen környezetedre?
- Hogy érzed, a te reakciód milyen hatással bír a társadalomra?
- Vélsz határokat vagy hasonlóságokat fölfedezni a személyes tered, a munkád és a társadalmi reakciók között?
- Mennyire érzed, hogy az ún. társadalmi felelősségvállalás fogalma motivál/t, esetleg rádtelepedett?
- (Van-e benned egy Geréb Ágnes kép?)

2. számú melléklet - interjú kérdések Forgács Pétertő

- Kik vagy mik voltak rád hatással az idáig vezető utadon, egészen a kezdetektől?
- A holokausztot milyen módon tudnád ide kötni, ha egyáltalán tudnád? Bármi más, a családodat közvetlenül érintő esemény, (például rendszerváltás)?
- Mi alapján választod meg a történelmi eseményeket, amikre reagálsz? Van-e benned egy Forgács Péter kép?
- Hogy érzed, mint művész köteles vagy hatni a társadalomra?
- Hogy érzed, a munkásságod milyen társadalmi hatásokkal bírt ezidáig?
- Hogyan reagálsz egy befogadói reflexióra?
- Mennyire érzed, hogy az ún. társadalmi felelősségvállalás fogalma motivál/t, esetleg rádtelepedett?
- (Van-e benned egy Forgács Péter kép?)

Irodalomjegyzék

Online források

- Transzgenerációs hatások: érzések, melyeket felmenőinktől örököltünk - Göcző Nóra, 2017 https://www.bien.hu/egeszseg-es-eletmod/lelki-harmonia/transzgeneracios-hatasok-erzesek-melyeket-felmenoinktol-orokoltunk/126833?page=2
- Nicholas A. Christakis szócikk - https://en.wikipedia.org/wiki/Nicholas_A._Christakis
- James H. Flowler szócikk - https://en.wikipedia.org/wiki/James_H._Fowler
- Internet System Consortium Database - http://www.isc.org/index.pl?/ops/ds/ (2008. január 4.)
- Domain Tools - http://www.domaintools.com/internet-statistics (2010. szeptember 4.)
- Harmadik Birodalom Gyermekei - http://www.c3.hu/scripta/thalassa/95/12/15harmbi.htm
- Transzgenerációs traumák - https://czirjakeszter.hu/blog/transzgeneracios-traumak
- Génjeikben hordozzák a nagy 1944-es holland éhínség nyomait az akkor születettek - https://444.hu/2018/02/04/genjeikben-hordozzak-a-nagy-1944-es-holland-ehinseg-nyomait-az-akkor-szuletettek
- Boléro szócikk - https://en.wikipedia.org/wiki/Bol%C3%A9ro
- The Famous Erotic Boleros of Manara and Ravel - https://youtu.be/GGJalab33uc
- TED TALKS - Nicholas A. Christakis - The Hidden Influence Of Social Networks - https://www.ted.com/talks/nicholas_christakis_the_hidden_influence_of_social_networks#t-1074714
- TED TALKS - Sherry Turkle - Connected, but alone? - https://www.ted.com/talks/sherry_turkle_alone_together#t-193390

Papíralapú források

- A holocaust-szindróma megjelenése a pszichoterápiás gyakorlatban - Tudományos kutatás és dokumentáció - Virág Teréz, 1994, 1-2: 129-138
- Hermann Rauschning - Hitler Speaks - EYRE & SPOTTISWOODE, 1939
- dr. Hollós József - A látens és larvált tbc tünettana és kezelése - 1911 Dr. Horváth Katalin - MIAZMÁK a klasszikus homeopátiában - Remedium, 2017
- Magyar Pszichológiai Szemle, 2011, 66. 3. 507–532.
- Falus András - Epigenetika, a biológiai működés szoftvere - tudományos esszé - http://eduvital.net/files/biol-hatteranyag/Falus_Epigenetika.pdf
- Milan Kundera - Immortality - 1988, Grove Press
- Ravel and ‘The Raven’: The Realisation of an Inherited Aesthetic in Boléro The Cambridge Quarterly, Volume 40, Issue 3, 1 September 2011, Pages 243–265
Személyes források
- Személyes beszélgetés dr. Geréb Ágnes, bába, szülés-nőgyógyász, pszichológussal
- Személyes beszélgetés Timár Kriszta homeopatával
- Személyes beszélgetés Forgács Péter médiaművésszel
- Kiragadott gondolatok egy zen gyakorlóval való beszélgetésből

Képgaléria
1. Kép - A Flowler és Christakis-féle hálózat egy részlete, amelyen könnyen megfigyelhető a sárga és kék gömbök elkülönülése
2. Fraktál - Forrás: Google
3. Kép - Mandelbrot-féle fraktál - Forrás: Google
4. Kép - Julia-féle fraktál - Forrás: Google
5. kép - Bábel tornya

1kep
2kep
3kep
4kep
5kep